A téli esküvők csodája
Az esküvők az év minden szakában aktuálisak lehetnek. Nem kell csak tavaszra és nyárra gondolni, szerintem ősszel készíti a természet a legszebb színkavalkádot. És persze ott van a tél romantikája is, a hóval befedett táj egyedi szépsége. Vannak, akik eme különlegességre vágynak a nagy napon, vagy csak nem szeretnének főtt heringekként aszalódni a forró nyári nap alatt. Mindenesetre nem egy téli esküvőn fotóztam már, ezek közül írom le az egyik történetet.
A fehér karácsony hiánya
Egészen húsz, huszonöt éves koromig imádtam a nagy hó keltette varázslatot. Jó volt elterülni benne, hógolyózni, átázni benne, sőt, néha még át is fagyni. Megérte a megfázás kockázata azt a csodás élményt, amit egy igazán nagy fergeteg jelent. Mára viszont már másként látom a dolgot, de bevallom, kicsit hiányzik egy igazán varázslatos fehér karácsony, mert az elmúlt években rendre elkerült minket ez a csoda.
Az esküvői pár egy valódi téli esküvőt tervezett, a város zajától távol, dimbes-dombos vidéken, ahol nagyobb az esélye, hogy megmarad a hó. Így is lett.
Havas mezőkön
A kreatív fotózás egy hóval borított mezőn kezdődött, ahol a fehér ruha és a hó egyszínűségét próbáltam ellensúlyozni a vőlegény fekete öltönyével. Sokat segített az is, hogy a menyasszony szerette a szoláriumot, így nem hófehér bőrrel bújt menyasszonyi ruhájába. Az ifjú párnak volt egy vizslája is, akit igen játékos kutyának ismertem meg. Nem volt olyan pillanat, mikor ne örült és ugrált volna. Mint kiderült, akkor először látott ennyi havat, és teljesen megkergült tőle. De éppen az ilyen dolgok teszik különlegessé a képeket.
Erdei menedék, vagyis talán mégsem
A következő megálló a mező mellett levő erdőbe vezetett, ahol már derítőfényre is szükség volt, de nem aggódtam, mert fás környezetben jobban szeretek képeket készíteni. Habár nem nyári időjárás volt, de azért a nap jelen volt az égbolton, és ez a szabadban érzékeltette hatását. Viszont az erdőben védve voltunk ettől, és különlegesebb képeket kreálhattunk.
Az energiabomba, avagy a kutyafáját neki
A kutya viszont nem nyugodott meg, játékos ugrándozása végül megbosszulta magát, ugyanis az egyik fához dörgölőzött, de olyan elánnal, hogy az ágakra nehezedő hómennyiség lezúdult, és szinte teljesen betemette a vakkantgató vizslát. Ezt látva, a menyasszony azonnal odaugrott, hogy kiszabadítsa kedvencét, de nem számított a következő adag hóra, ami a nyakában landolt, rendesen betemetve fátylát és boleróját is. A meghökkent vőlegény és én is lemerevedtünk a meglepetéstől, de hamar visszanyertük lélekjelenlétünket és segítettünk mind a menyasszonynak, mind a kutyának kiszabadulni a hó fogságából.
Öröm és boldogság
Szerencsére egyiküknek sem lett semmi baja, sőt, mintha csak életük legszebb élményét élték volna át ezzel a nem várt fordulattal. Úgy mosolyogtak ezután, mintha csak a lottó ötöst nyerték volna meg. Én ennek csak örültem, hiszen ezután olyan laza és könnyed lett az eddig is felhőtlen fotózás, hogy nem győztem kattintgatni az újabb és újabb képeket.
A vizsla majdnem elvitte a show-t, de szerencsére az eset után visszafogta magát annyira, hogy „anyu és apu” végre a középpontba kerülhessen.
Minden jó, ha a vége jó!
Legutóbbi hozzászólások